Marshall Ági önkéntes: „Nem teszem mérlegre, hogy mennyit adok és kapok”

marshall_agnesMarshall Ági három fiúgyermek édesanyja, a United Way önkénteseként pedig az általános iskolás gyerekek balesetmegelőzését célzó BiztiBusz programot koordinálja.

Szervezi a programhoz kapcsolódó pedagógus továbbképzéseket, ápolja a kapcsolatot az önkéntes pedagógus-hálózattal, részt vesz a program marketing munkájában és ő gondoskodik arról is, hogy az oktatócsomagok eljussanak minden BiztiBusz általános iskolába. A csapaton belül Ági a BiztiBusz program motorja, szíve-lelke. Munkalehetőséget cserélt önkéntességre. Vajon miért?

Mi motivált arra, hogy United Way önkéntes legyél?

Szerettem volna visszaadni a társadalomnak és ehhez egy olyan szervezetet kerestem, amelynek ügyei közel állnak a szívemhez. Először munkavállalásban gondolkodtam, de amikor megismertem a United Way Magyarországot és a BiztiBusz programot, úgy döntöttem, hogy önkéntesként vállalom a program koordinációját. Szívügyem a gyerekek és az oktatás, ezen a programon keresztül pedig mindkettőért tehetek.

Mit ad neked ez az önkéntesség, mi tartja benned a motivációt?

Nagyon jó csapatra, igazi közösségre leltem itt. Jó látni, hogy egy maroknyi fizetett munkatárs erejét milyen nagymértékben képesek növelni az önkéntesek. A United Way-nél például az önkéntesekből álló kuratórium tagjai is aktívan részt vesznek az operatív munkában és engem is inspirál, hogy ennyi szakértelem és tapasztalat adódik össze annak érdekében, hogy minél többet tudjunk tenni a pozitív társadalmi változásokért.

Az is jól esik, hogy önkéntesként teljes értékű csapattagnak számítok, önálló és felelősségteljes feladatokat kapok, amihez tudásom és képességeim legjavát adhatom hozzá. Gyakorlatilag én képviselhetem a programot a pedagógusok felé és ez a bizalom nagyon jó érzéssel tölt el. Biztosan ezek a dolgok is hozzájárulnak ahhoz, hogy nem teszem mérlegre, hogy mennyit adok és kapok, mert olyan befogadó a közeg, ahol jól esik adni.

Említetted, hogy a BiztiBusz programban Te tartod a kapcsolatot az önkéntes pedagógus hálózattal, amely közel 500 pedagógusból áll. Kapsz visszajelzéseket is tőlük?

Persze, nagyon sokat. A program „train the trainer” elven működik, azaz mi pedagógusokat képezünk és ők viszik tovább a programot az iskolák felé, ők vonják be a gyerekeket a képzésbe. Jó érzés látni, hogy a pedagógusok és a gyerekek is élvezik, hogy egy egyébként olyan nehéz témával mint a balesetmegelőzés, lehet szórakoztatóan is foglalkozni. Látok nagyon elkötelezett pedagógusokat, akik sokszor innovatívan továbbfejlesztik az oktató anyagot. Rendszeresen kapunk köszönőleveleket és a kötelező éves beszámolókban is nagyon sok a pozitív visszajelzés, úgyhogy ezekből mindig sok erőt merítek.

Ha ki kellene ragadnod egy pillanatot, amikor a United Way önkéntesség különösen megsimogatta a szívedet, mi lenne az?

Érdekes módon egy olyan sztori jut eszembe, ami nem a BiztiBusz-hoz, hanem a KönyvForgató programunkhoz kapcsolódik. Könyveket adományoztunk a csepeli a Burattino alapítványi iskolának, ahol a tanulók többsége halmozottan hátrányos helyzetű és volt egy kisfiú, aki csillogó szemmel szorongatta a kezében a könyvet és azt mondta: „Nekem nincs sok saját könyvem. Most hazaviszem ezt a könyvet és felrakom a polcra a másik két könyvem mellé.” Ezek a pillanatok mindig meggyőznek arról, hogy a helyemen vagyok.

Mit üzensz azoknak, akik még nem önkénteskednek?

Az önkéntességnek nagyon sok formája van és sokszor nem is gondoljuk, hogy valaki számára a segítségnek az a formája is óriási érték lehet, amit mi akár annyira jelentéktelennek érzünk, hogy fel sem merjük ajánlani. Úgyhogy én arra biztatok mindenkit, hogy legyen bátor!

Van mottód, amit szívesen megosztanál másokkal?

Igen. Az Egyesült Államokban éltem éveken át és még ott hallottam Oprah Winfrey-től, hogy „ Minél többet tudsz, annál jobban cselekszel!”  Nagyon hiszek ebben, ezért is olyan fontos számomra az oktatás ügye.