A Cross-Sector Partnership Café bemutatja: Digitális esélyegyenlőség. Hogyan tudunk jól segíteni?

Nézd vissza online konferenciánk felvételét, ahol a különböző szektorok jeles képviselői tartalmas és mély összefüggéseket vizsgáló szakmai beszélgetéseket folytattak a témában, sok gyakorlati tapasztalat megosztása mellett.

A United Way Magyarország csapata a közös gondolkodás platformjaként hívta életre Cross-Sector Partnership Café rendezvényeit, hogy a különböző szektorok együtt keressenek innovatív válaszokat az aktuális kihívásokra.

2020-ban a tavaszi kötelező ún. digitális tanrend rávilágított a rendszer hiányosságaira, a felszereltség és a megfelelő kompetencia hiánya pedig az eleve hátrányból indulókat még további leszakadással veszélyezteti. Akkor példa nélküli társadalmi összefogás indult el: kisebb-nagyobb kezdeményezéseket hoztak létre civil szervezetek, vállalatok, önkéntesek és a kormány sem maradt tétlen.  Az alábbiakban összefoglaljuk az eseményen elhangzott fontos gondolatokat és a videókban a teljes anyag visszanézhető.

Radó Péter oktatáskutató kiemelte, hogy „Önmagában a digitalizáció nem oldja meg az oktatás problémáit- szemléleti forradalomra lenne szükség a pedagógusok körében is.”  Hermann Zoltán a KRTK-KI tudományos munkatársa szerint nagyon sok múlik a tanárok felkészültségén, találékonyságán, digitális kompetenciáin és az interaktív módszerekhez való alkalmazkodáson. Dr. Kegye Adél, a Rosa Parks Alapítvány elnökeként azt tapasztalta, hogy nagyon fontos az intézmények nyitottsága a civil szervezetek felé, a tanodák kulcsszereplővé váltak a hátrányos helyzetű gyermekek segítésében és motivációjának fenntartásában. Nagy szükség lenne azonban a digitális kompetenciák fejlesztésére a felnőttek számára is hátrányos helyzetű területeken, pl. a családsegítőkben, hiszen a szülői együttműködés elengedhetetlen a váratlan helyzetekben. Kudari Nóra az IVSZ oktatási szakértője kiemelte a civilek mellett az IT-vállalatok szerepét is mind eszközök biztosításában, mind technikai támogatás nyújtásában.  A résztvevők között egyetértés alakult ki abban, hogy a pedagógiai módszerek megváltoztatása elkerülhetetlen, járványhelyzettől függetlenül. A pedagógusok az új tanévre való felkészítésének hiánya, a kényszer-digitalizáció és az iskolák legyengült kompenzációs képessége a különbségek kiegyenlítésére tovább nyithatja a már meglévő társadalmi ollót.

Vállalati oldalon a krízishelyzet kezelésére díjmentes szolgáltatásokat, szoftvereket nyújtott többek közt a Microsoft Magyarország is az iskolák és diákok számára. Ahogy Merényi Ádám a vállalat oktatási üzletágvezetője fogalmazott: „A digitális átállás kényszer szülte helyzet volt, évek óta beszélünk az iskolák digitális transzformációjáról. Ez egy olyan katalizátor volt, amely az iskolai visszajelzések alapján két nap alatt 10 évet vitte előre az erre nyitott pedagógusokat.”  Az Év Digitális Tanára címet elnyerő Torzsa-Boros Boglárka kiemelte, hogy a tananyag átadásánál még fontosabb volt a gyerekek lelki támogatása, a helyzet elmagyarázása, sőt, egy szülői kisokost is összeállítottak napirend javaslatokkal.

Mindannyian kiemelték, hogy nagyon fontos lenne a tavaszi félévben összegyűjtött tapasztalatokat tovább vinni, és a legcélravezetőbb az iskolákon belül egységes kommunikációs keretrendszert kialakítani. Nádori Gergely, az AKG tanára és a TanárBlog.hu szerkesztője szerint a jövő optimista forgatókönyvében a szülők-gyerekek-pedagógusok egymásra utaltságát produktívan is fel lehet használni egy bizalmon alapuló partneri viszonyban, melynek hatékonyságához a XXI. századi technika alapvető fontosságú lesz. Ugyanakkor ismét elhangozott, hogy a tanárképzés és az eszközellátottság növelése a kulcs, amelyre az állami vezetésnek kell a megfelelő lépéseket megtennie.

A legnehezebb kérdésben, hogy vajon hogyan tud jól segíteni, aki ebben a folyamatban támogatná az iskolákat, tanodákat, hátrányos helyzetű gyerekeket, egyetértett civil és vállalati oldal is, hogy a szükségletfelmérés a kiinduló pont.  A valós szükségletek kielégítésében a United Way Magyarország és a különböző civil szervezetek híd szerepet töltöttek be.  Adriány Kincső ügyvezető kiemelte, hogy elengedhetetlen volt a vállalatok nyitottsága és bizalma a civilek irányába, hogy a segítő szándék a kedvezményezettek valódi hasznára váljon.  Azok a vállalatok, akik korábban is aktív szerepet vállaltak digitális kompetenciafejlesztésben, rendelkeztek pedagógus adatbázissal, így a Microsoft is. Csanak Gabriella marketing és operációs igazgató hangsúlyozta, hogy céljuk a tudás megsokszorozása, éppen ezért támogatják az informatika tanárok képzését, illetve indítottak globális programot munkanélkülieknek, hiszen digitális tudással nagyobb az esélyük visszakerülni a munkaerőpiacra.   A Telenor 35 iskolán keresztül közel 500 tanárhoz jutott el, akikkel közösen alakították ki azt a tudás-csomagot, amely az alapoktól kezdve leginkább választ adott a pedagógusok felmerülő kérdéseire- mondta el Mészáros Attila vállalati kommunikációs igazgató.  Ugyanakkor L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója rávilágított arra, hogy a hátrányos helyzetűek esetében először az alapvető problémákat kellett orvosolni, hiszen a karantén óriási munkanélküliséget is okozott. Ezekben a közösségekben az IKT eszközöket közösségi kapcsolattartásra használják, ezért kiemelt fontosságú a digitális mentorok szerepe. Az oktatásba bekapcsolódáson túl a szülők digitális alapkészségei is növekedtek, amely alkalmat adott szülői kompetencia növelésre is, illetve a munkahelykeresésben is segíthet.  Összességében megállapíthatjuk, hogy az igazi áttörést az jelentené, ha az általános iskolai oktatás során az alapvető digitális írástudás kialakulna, a pedagógusok megfelelő képzésben részesülnének a 21. századi pedagógia módszertant illetően, illetve a hátrányos helyzetű térségekben a szülők is megfelelő digitális kompetenciafejlesztésben részesülnének, ezzel védve a generációs szegénységben élő gyermekeket az iskola pozitív hatásainak otthoni leamortizálásától.